Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.

„Nyolcan élünk itt, én, a férjem és a hat gyerek, a legkisebb 5, a legnagyobb 15 éves, négyen iskolába járnak, és van egy óvodásom. Szeretném, ha a gyerekek 16 éve koruk után is tovább tanulnának”.

A tiszaadonyi Szolnoki Antalné beszélgetésünk idején gyermekgondozási segélyen volt, a férjét közfoglalkoztatottként alkalmazták napi nyolc órában az önkormányzatnál. Többnyire mezőgazdasági munkát végez, télen pedig havat lapátol. Az asszony szerint Tiszaadonyban nincs más munkalehetőség, csak a közfoglalkoztatás. 

„Két szobánk van, egy konyha, a fürdőszoba és az előtér. A vizet bevezették, télen kandallóval fűtünk. Most jött el hozzánk egy holland missziós csapat az iskolából, mert az ablak kitört, azt javították. A kertet be szoktuk vetni, a férjem és én foglalkozunk vele, megtermelünk ezt-azt magunknak. És a legfontosabb az, hogy hál’ Istennek, a gyerekek egészségesek.” 

Szolnokiék jóban vannak a szomszédokkal, de segítséget nem kérhetnek tőlük, mert arrafelé mindenki csak nehezen boldogul. Csodát pedig a polgármesteri hivatal sem tehet. 

„Mindenfélére szükségünk lenne: ruhára, élelmiszerre, és amit adnak, szívesen fogadjuk.”

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.