Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.
Tóth Ernő házán is dolgoztak a holland misszió önkéntesei.
„A helyi baptista iskola szervezésében jöttek el a hollandok a házunkat festeni nemrégen, hatan voltak, segítettem is nekik. Két napot dolgoztak rajta, de félbehagyták, mert ma menniük kellett vissza, Hollandiába. Mondtam nekik, hogy köszönöm. Tavaly előtt vettük meg a házat, és mostanra állunk úgy anyagilag, hogy amit tudunk, újítunk rajta. Kellene még bútor és hiányzik egy mosógép is.”
Hatan laknak a házban, Ernő, a felesége és négy fiú, közülük a a 19 és a 17 éves ott jártunkkor éppen szilvát szedett, mint a héten minden nap. A 16 éves a helyi iskolába jár, és az igazgatónő megengedte, hogy maradhasson ott még egy évet.
„Nem akarom átengedni a másik iskolába, mert ott drogoznak és rossz irányba viszik egymást a diákok. A 17 éves fiú szellemi fogyatékkal él, sajnos. A feleségem a baptista gyülekezethez tartozik, tagja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének is, az önkormányzatnál van állása. Asztmás és Vásárosnaményba, Nyíregyházára vagy Debrecenbe jár kezelésre. Elvileg kéthetente kellene mennie, de én csak havonta tudom elvinni. Volt neki mellhártyagyulladása is, utána, 2006-ban kilyukadt a tüdeje, három hetet feküdt a kórházban”.
Ernő minden másnap este 7-től reggel 5-ig közfoglalkoztatottként a hivatalban dolgozik.
„Hazajövök reggel, alszom fél órát, aztán nekifogok az itthoni tennivalóknak. A munkát szeretem, fáradt sem vagyok. Még az is belefér – nem szégyen ez –, hogy Tiszaszalkára járjak át napszámba. Ott festek, meszelek, glettelek, ilyeneket csinálgatok, hetente két alkalommal hívnak. November végétől március közepéig metszeni szoktunk. Na, akkor napi négy-ötszáz fát megmetszünk tízen, szóval az fárasztó, azután amikor hazajövök, az ágyat keresem, nem a hűtőt. Lehet, meghosszabbítják most a közmunkát, azt mondja a polgármester, mert van uborka, tengeri. Bárcsak így lenne!”
Az iskolakezdés Tóthéknál is gond, venniük kell cipőt, ruhát, táskát, füzeteket. A könyvet ingyen kapják, ráadásként negyedévente készhez kapják a gyerekvédelmi segélyt, 5800 forintot.
„Ugye, bemegy az ember a boltba, aztán egy cipőre el is ment ez a pénz. Tavaly meghalt a sógorom orvosi műhiba miatt, aztán persze hiába pereltük a kórházat. Utána egy héten belül meghalt a feleségem sógora és az unokabátyja is. Ezek az események megtörték az egész családot. Ráadásul nekem kellett arról gondoskodni, hogy ne maradjanak a föld színén. Mondjuk, az nem jött rosszul, hogy egy környékbeli temetési vállalkozóval jóban vagyok, segítettem neki már sokszor, és ő intézte el a temetéseket. Kéz kezet mos”.
A házban három szobában viszonylag kényelmesen élnek, de bútorra szükségük lenne.
„Nagy a kivételezés a faluban, az a baj, más családok több adományt kapnak. Ezt a házat két éve vettük az önkormányzattól, a sógoromé volt, ők is itt laknak. Ez a cigánysor mind egy család, jóban vagyunk velük. Szóval két éve vettük, bár már előtte is laktunk benne, csak hát történt egy kis kavarodás, a sógorom azt mondta, költözzön be a lánya, na, beköltözött. Aztán nagyon lelakták, eladták a bojlert és a csapokat”.
A kertbe tengerit, kukoricát, borsót, paszulyt, hagymát termesztenek, később gyümölcsfákat is szeretnének ültetni. „Minden tavasszal be szoktam hordani egy talicska vályogot, és az tartja a nedvességet, így nem kell annyira locsolnom. Egyelőre a temetőről hozzuk a vizet, mert elromlott a vízórám még tavaly. A fűtést fával oldjuk meg.”
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.